|
 |
|
|
... tengernél,
ha kérdezed színét: azt mondom, bennünk él.
Sósan illatozik, s vad moraj megrémiszt,
s mint a vízcsepp-minden: tőle lettem én is.
Kelő nap szikrázik, horizontra hajol,
felébredt a szél is, sírón egy dalt dúdol.
Körbetapint, gyöngéd. Az övé lehetek...!
Egy nagy színjátékban kaptam mellékszerepet.
***... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... titkos gondolataik és legmélyebb szándékaik szerint.
Aki okoskodik, sohasem fog repülni.
Sose csak a lábad alá nézz. Csak az talál rá a helyes útra, aki a messzi horizontra szögezi a tekintetét.
Mutass nekem valamit, amiért meghalhatok...
A jóság olyan egyszerű: mindig másokért élni, sose a magunk hasznát keresni.
A magán... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... alatt,
De fáradtan, tétován s lopva még
Láncra veri a bûvös árnyakat.
Két kezét felemeli s ujjával festi,
Festi emlékét a horizontra,
Finom ecsetét belemártja a szélbe
S festékét az ég aljára oldja.
Az alkony-ég alatt valaki ballag,
Ballag, mint hogyha sehova se m... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... erejéhez.
Láttam, hajnalban
a napot égre emelte.
Izzott az óriás kerék,
szinte sisteregve
hányta tüzét a hullámokra,
s ő, a tenger-ember, higgadtan
a horizontra pászította.
S aztán, mint egy nagyapó
fecsegett, magyarázott,
mikor ölébe hulltak a hálás,
ujjongó sirálysikoltások.
Van derűje, van humora. ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... Korongyos tetejére.
Honnan indult: ki tudja azt?
Talán egy nagyváros felett
Látta útrakelni egy ifjú pár,
Sikoltó ívét elkísérték szemmel,
Míg legörbült a sötét horizontra.
Találgatták: vajjon hol nyugszik meg?
Hát ide hullt.
Ide, a Korongyos-tetőre.
Ezer darabra hullott széjjel,
De üdvösségét megtalálta.
S minden kis része cs... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... a szerencsejátékot szervező vállalatot, ha azzal csak a vevő jár jól - meg az a kormány, amely csak az éppen aktuális költségvetési kihívásokat keresi, és nem képes a távolabbi horizontra tekinteni.
Hiába lesz minden eladás, ha annak hatása nem érződik: nem nő az életszínvonal, és nem lesz stabilabb a gazdaság. A számvevőszék tanulmányából is kiderül, hogy a priva... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... sikottak rá mint egymásba kapcsolódó habok a vízfelszínre. És ahogy egy nap alkonyatkor csöndesen, elmélázva néztem a tájat amit magam mögött hagytam, lassan felemeltem a fejem és a horizontra tévedt a tekintetem, onnan pedig az ég felé ... Döbbenetes látvány volt, nem is egészen az amit láttam, hanem az amit akkor gondoltam e képzeletbeli világban. Mert addig egészen úgy hittem h... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... könnyed, bíbor felhőkön
Által a zöldellő mezőkön.
Dalolni csak énekem fűnek, fának,
Amíg érthető gyönggyé nem válnak.
Vigyáznám a napot pirkadatkor,
Ahogy a horizontra rajzol.
Amint nyújtóztatja elpilledt testét,
Ahogy int, s búcsúztatja az estét.
Figyelném, amint a tó tükrén most
Gyönyörben leteszi a biztost.
És alakjá... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... érezni, hogy a kormánynak fontos volna az az 1400 milliárd forint, ami így úszik el, ellenőrizetlenül.
Nem tudom, Önök szerint süllyed a hajó, csak a kapitány ol... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A csodahajó
A Titanic bizonyos értelemben még inkább "elsüllyeszthetetlennek" bizonyult, mint amilyennek a White Star Line hajóstársaság hirdette. Hatvannégy év telt el a jéghegy és az úszó csoda végzetes találkozása óta, de mit sem csökkent az érdeklődés a gigász iránt, amely azon a végzetes éjszakán a tenger fenekére süllyedt.
Különösen áll ez arra a huszonegy esz... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Korongyos tetejére.
Honnan indult: ki tudja azt?
Talán egy nagyváros felett
Látta útrakelni egy ifjú pár,
Sikoltó ívét elkísérték szemmel,
Míg legörbült a sötét horizontra.
Találgatták: vajjon hol nyugszik meg?
Hát ide hullt.
Ide, a Korongyos-tetőre.
Ezer darabra hullott széjjel,
De üdvösségét megtalálta.
S minden kis r... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Korongyos tetejére.
Honnan indult: ki tudja azt?
Talán egy nagyváros felett
Látta útrakelni egy ifjú pár,
Sikoltó ívét elkísérték szemmel,
Míg legörbült a sötét horizontra.
Találgatták: vajon hol nyugszik meg?
Hát ide hullt.
Ide a Korongyos-tetőre.
Ezer darabra hullott széjjel,
De üdvösségét megtalálta.
S minden kis része c... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Korongyos tetejére.
Honnan indult: ki tudja azt?
Talán egy nagyváros felett
Látta útrakelni egy ifjú pár,
Sikoltó ívét elkísérték szemmel,
Míg legörbült a sötét horizontra.
Találgatták: vajon hol nyugszik meg?
Hát ide hullt.
Ide a Korongyos-tetőre.
Ezer darabra hullott széjjel,
De üdvösségét megtalálta.
S minden kis része c... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... ott.Veled.Amikor egyszer.
Valami görög.(Sziget?Kikötő?)
Kis szállodaszoba.
Tüll függönyökkel
átszűrt alkony a ráncos lepedőn.
Amikor ott.Fehér nappali holdként
horizontra húzó csípőd.Mikor
hagymakupolás emlőid.Kobalt ég
a bőrödön.(Sziget volt?Merre?Hol?)
Amikor ott.A ruhátlan melegben.
Amikor vitorlákat teregettek
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Több, mint vicces »
Köszöntjük kedves utasainkat járatunkon!Gépünkön nagyszerű kilátás nyílik a horizontra és a tájra.Útközben lehetőségük van arra,hogy gyönyörködhessenek a táj szépségeiben.10000m-es magasságban haladunk.Ha balra pillantanak egy égő hajtóművet láthatnak.Jobbra pillantva a jobboldali futőművet láthatják éppen égni.És ha a következő pillanatban... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Sose csak a lábad alá nézz. Csak az talál rá a helyes útra, aki a messzi horizontra szögezi a tekintetét.
Mutass nekem valamit, amiért meghalhatok...
A jóság olyan egyszerű: mindig másokért élni, sose a magunk hasznát keresni.
A magányt nem az tesz... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Jöjj velem:
A forró kihalt sivatagba,
Egymás lábnyomát tapintva,
Az éltető oázisra bukkanva.
Jöjj velem:
A csillagos kék horizontra,
Táncoljunk fel az égboltra,
Barangolva, tündöklőn, csillogva.
Jöjj velem:
Az ezüstfenyős hegytetőre,
Szemlélve és gyönyörködve,
S együtt vágyni le a völgybe.
Jöjj velem:... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... horizont felett élénk rózsaszínű sáv jelenik meg, amely szintén a vulkáni aeroszol hatására sokáig látható marad.
"Napfelkelte előtt lettem figyelmes a
bíborra színeződött horizontra és
vízfelszínre, miközben a holdsarló
M44 együttállást fotóztam. Később
igazolódott a vulkanikus eredet."
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Ábránd
Nekünk volt még létünk
Talán együtt éltünk
Túl a Túlvilágon
Megértünk száz tavaszt
Sétáltunk mi réten
Kezed tartva kézben
Mikor a Nap éppen
A horizontra érkezett
Lelkünk az eltűnő Napban
Lángok közt égett el.
Azóta úgy érzem
Csillag vagy az égen
Tudom hullásoddal
Életemnek vége
De nekünk lesz még... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... szerelme mindörökre
Egy kacér, kóborló, jött-ment senkiért,
Aki keletről tűnt fel tündökölve,
S nem látta senki sem: merre ment s miért?
Új messiásként tört a horizontra,
Ígért örök tavaszt, szított száz reményt,
S kacagva hagyta kőbe-jégbe fagyva
Megcsalt szerelmei elárult hitét.
November itt. Elért fagyos szerelme,
Ágyába ... |
|
|
|
|
|
